Álom a szülőföldről

Szerző: Hámori Máté2015.05.17

Hülye szó, hogy „legmagyarabb”,

de mégis valahogy ez jut eszembe Bartók Concertójáról. Pedig Magyarországtól 7000 km-re, önkéntes száműzetésében írta, pedig nincs benne egy népdal idézet sem, pedig angolul van a címe, amely egy nyugat-európai barokk formára utal, pedig zenéje teljesen univerzális, és ha úgy tetszik: nemzetközi.

Mégis.

Nem honvágy, nem keserűség és nem fájdalom szól ebből a zenéből nekem. Amit kirajzolnak a hangok, az egy tökéletes, soha nem létezett, de Bartókban mégis belső valósággá ért Magyarország képe. Az ő, személyes hazájáé.

Small_Island_in_Lower_Saranac_Lake
Saranac Lake

Az Elégiában (III. tétel) megszólaló tücskök és békák lehet, hogy az amerikai Saranac Lake-nél tanyáztak, ahol Bartók a művet komponálta, de a tételben felhangzó székely sirató dallam mégis félreérthetetlenül helyezi el ezt a varázslatos éjszakát az óceán innenső oldalán. A IV. tétel „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország” idézete szerintem nem főszereplő, csupán díszletelem, mégis belevési a Kárpát-medencei vízjelet a világfelfordulástól nyüzsgő tételbe. Ahogy a második tétel játszadozó párjainak hangsúlyai is félreismerhetetlenül a magyar népi tánczene súlyviszonyait visszhangozzák    – akármerre nézünk, magyarul beszél ez a világpolgár szimfónia.

És mosolyra késztet a tudat, hogy ezt a magyar nyelvet a világon mindenhol megértik. Adynak, József Attilának, Kosztolányinak nem adatott meg a kettő együtt: a szép magyar szó és a nagyvilág, mely megérti azt.

Bartóknak igen – ám az ő személyes tragédiája, hogy csupán a halála után. Ma viszont már a Concerto kétségkívül a legtöbbet játszott és felvett magyar zenemű a világon, amely minden erőltetett magyarkodásnál és „hungarikumnál” ékesebben szól egy nagy emberről, és rólunk: a nyelvünkről, a hazánkról. Hallgassuk meg, hallgassunk el, és tanuljunk. Mert van kitől, és van mit.

http://odz.hu/koncertek/bartok-szulofold/

 

Bartók és a fia Péter
Bartók és a fia Péter