házigazda: ECKHARDT GÁBOR

koncertmester: BODOR JÁNOS

 

Program:

  • fisz-moll trió (Hob.:XV/26)
  • 12 Notturni (Hob.:IID5 nos.5-7)
  • Notturno (Hob.:II/27)
  • L’anima del Filosofo – nyitány (Hob.:Ia/3)
  • c-moll szimfónia nr. 52  (Hob,:I/52)

Közreműködik:

Eckhardt Gábor – zongora

Bassi-Nagy Katalin, Mucza Gabriella – fuvola

Tekula Endre, Kovalcsik András – kürt

Misinszki Csilla – oboa

Bodor János, Ott Rita, Coris-Rácz Katalin – hegedű

Madák Katalin, Hargitai Bence – brácsa

Oláh Villő, Vámos Katalin – cselló

Mohácsi Norbert – bőgő

Joseph Haydn, az Esterházy hercegi család belső tisztviselőjeként majd’ három évtizeden át szolgált afféle zenei mindenesként. Énekeseket korrepetált, ügyelt a kottatárra, hegedült és zongorázott, katonás fegyelemmel irányította a zenekart, a hercegi operaházban korának egyik legigényesebb és legmodernebb repertoárját tanította be és vezényelte. S mindezek mellett még komponálni is maradt ideje. Minden műfajban termékeny volt, vonósnégyeseivel a műfaj standardjait alakította ki, a hercegi zenekar számára írt szimfóniái – hatvannál is több – a zenei invenció és kreativitás legcsodálatosabb példái. A műjegyzék 52. szimfóniája, ez az 1771-72 fordulóján írt c-moll hangnemű darab a neves Haydn-kutató, Robbins Landon szerint Beethoven Sors-szimfóniájának „nagyapja”. Ha a felépítés precíz logikájára, a kifejtés hallatlan tömörségére és a mű felkavaró lendületére gondolunk, a „rokoni kapcsolat” aligha lehet kétséges. Haydn mester – vagy, ahogy 1761-ben szövegezett másodkarmesteri szerződésében olvashatjuk: Herr Heyden – számára az hercegi udvar nem csupán állomáshely volt, az inspiráló szellemi légkör a tehetség kibontakoztatásnak ideális közegévé válhatott.